Mikor nem fizet a felelősségbiztosítás? — 7 tipikus eset

A Commercial General Liability (CGL, általános felelősségbiztosítás) Magyarországon jellemzően három területre szól: a működés során okozott személyi sérülés, a működés során okozott dologi kár, és — opcionálisan — a tiszta vagyoni károk. Ami ezen kívül esik, az vagy más kötvénybe (szakmai felelősség, termékfelelősség, D&O), vagy egyáltalán nem.

A magyar Ptk. és a biztosítási szerződések egyaránt kizárják a szándékos és — jellemzően — a súlyosan gondatlan magatartással okozott károkat. Ez a kizárás minden CGL-ben jelen van, és a kárrendezés során a biztosító első kérdései közé tartozik a magatartás minősítése.

Gyakorlati következmény: ha munkavédelmi szabályt ismerten figyelmen kívül hagyva történik munkahelyi baleset, a biztosító nagy eséllyel hivatkozik a súlyos gondatlanságra.

Ha a céged a megrendelővel kötött szerződésben a Ptk. szerinti felelősséget meghaladó vállalást tesz (pl. korlátlan kártérítés, kötbér, hibás teljesítés garantálása), ez a többletvállalás nem fedezett. A CGL csak a jogszabály szerinti felelősséget fedezi.

A CGL a hibás termék által okozott downstream kárt (sérülés, más vagyontárgy kára) fedezi — de a hibás terméket magát NEM. A 18 000 darabos selejtsorozat költségét, a visszahívást, az újragyártást a kötvény nem téríti. Ezekre külön termékvisszahívási fedezet (product recall) szükséges.

A standard CGL alapból csak dologi és személyi kárra szól. A tiszta vagyoni károk (elmaradt haszon, többletköltség, határidőcsúszás miatti veszteség) csak akkor fedezettek, ha a kötvény külön bekapcsolja — ez egy aktív választás, nem alapfedezet.

Tanácsadói, mérnöki, IT és pénzügyi szolgáltató cégeknél ez a leggyakoribb fedezeti rés: CGL-juk van, de szakmai felelősségük (PI) nincs vagy alulméretezett, így a tipikus kárigény kívül esik a fedezeten.

A szakmai felelősség (PI) és a D&O kötvények túlnyomó többsége claims-made elven működik: a biztosító azt fedezi, ami a kötvény érvényessége alatt bejelentett kárigény. Ha a hiba évekkel korábban történt, és a retroaktív dátum nincs visszaállítva, a kárigény nem fedezett.

EU-export, USA / UK piacra szállító cégek esetén különösen fontos: a magyar piacra szóló CGL jellemzően kizárja az USA / Kanada bírósági joghatóságát. Egy amerikai vevő által indított termékfelelősségi per kívül esik a fedezeten — pedig a magyar gyártónak ugyanúgy fizetnie kell.

A „cross-liability” záradék hiányában a saját cégcsoporton belüli kár (pl. anyacég perli a leányvállalatot) gyakran kizárt, mert a biztosító nem tekinti a feleket egymással szemben harmadik félnek. Holding-struktúrában működő cégeknél ez nem ritka helyzet — D&O és csoport-felelősségi auditnál mindig ellenőrizendő.

Ha vezetőként szeretnél tisztán látni, három dolog érdemes elsőként:

• Kérd el az ÁSZF-et és a záradékokat — a fedezet 70%-a a záradékokban dől el, nem a kötvény címoldalán
• Listázd a tipikus kárforgatókönyveidet (mi az 5 leggyakoribb kárigény-típus a cégednél?), és vesd össze a kizárásokkal
• Ha bizonytalan vagy: független auditot kérni díjmentes — kötelezettségmentes és 24 órán belül visszahívunk