Vagyonbiztosítás
valós értéken.

A könyv szerinti érték számviteli adat, az újraépítési vagy újrabeszerzési érték pedig a mai helyreállítás vagy pótlás költségéhez igazodik. Az alkalmazandó értékelési alapot a biztosítási feltételek szerint kell egyeztetni.

Kifejezetten szemléltető, feltételes példa: ha a biztosítási összeg a feltételek szerinti érték 60%-a, és a szerződés arányos térítést ír elő, a térítés alapja is ilyen arányban csökkenhet. Az önrész és más korlátok ezt tovább módosíthatják; nem minden szerződés alkalmazza azonos módon.

Az üzemszünet-fedezet időszakát az újjáépítés, engedélyezés, gépbeszerzés és újraindítás várható idejével kell összevetni. Nem indokolt általános hónapszámot előírni.

Nem csak az időszak hossza kritikus: a fedezet alapjának is helyesen kell definiálva lennie. A helyes megközelítés a bruttó árbevétel mínusz változó költségek modell (gross profit BI), az állandó költségek és bér plusz az elmaradt haszon együttes fedezetével. A készletcsúcs, szezonalitás és pótlási lehetőségek (alternatív telephely, alvállalkozói kapacitás) mind befolyásolják a helyes limitet.

Az ingatlan (épület, építmény, infrastruktúra) klasszikus tűz- és elemi kár fedezet mellett érdemes minden esetben all-risk formában biztosítani, kifejezetten kalibrálva a helyi kockázatokra (árvíz-zóna, felhőszakadás, hó-teher). A gépeknél és technológiai berendezéseknél a mechanikus gépbiztosítás (belső meghibásodás) külön modul, ami az alap vagyonkötvényen kívül esik.

A készlet külön kalibrációt igényel: szezonális iparágakban (élelmiszer, retail, e-kereskedelem) az átlagos vs. csúcsérték különbsége 3–5× is lehet, ezért indexálás vagy csúcsérték-záradék szükséges. Az elektronikus berendezés (szerver, gépi vezérlés, IPC) legalább külön elektronikai biztosítás alá tartozik, mert a klasszikus vagyonkötvény ezek belső elektromos meghibásodását nem fedezi.

A tipikus kizárások, amelyekre az audit során célzottan rákeresünk: felhőszakadás és belvíz szubdimenzióval, betöréses lopás felsőhatár nélkül, gondatlanságból eredő kár (különösen hot work — hegesztés, forrasztás), munkavégzés közben okozott kár, alvállalkozói tulajdonú gép, valamint contingent business interruption (beszállítói kiesés).

Egy megfelelően felépített kötvény minden fenti pontot vagy tételes záradékkal rendez, vagy kifejezetten kizárja — nem hagyja szürke zónában. A szürke zóna a legdrágább, mert a kárrendezéskor derül ki, és akkor már nincs mód új kötvénykötésre. Ezért fontos, hogy az audit ne csak a limitekre, hanem a záradékok szó szerinti értelmezésére is kiterjedjen.