Kötelező-e a kivitelezői felelősségbiztosítás? Minden, amit 2026-ban tudni kell

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépett rendelkezései alakították át az építőipari felelősségbiztosítási szabályokat. 2025. január 15-től a kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhat, amelyre érvényes felelősségbiztosítása van. A cél, hogy a szakmai hibákból, mulasztásokból eredő károk esetén a megrendelők és harmadik személyek kárigénye ténylegesen érvényesíthető legyen.

A korábbi, kizárólag egyszerű bejelentéshez kötött kötelező biztosítás rendszere megszűnt önálló konstrukcióként – a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § szerinti régi biztosításokat fenn kell tartani, de új szerződést már az új, általános kivitelezői kötelező felelősségbiztosítás formájában kell kötni.

A biztosítási kötelezettség azokra a társas és egyéni vállalkozásokra vonatkozik, amelyek ténylegesen végeznek kivitelezési tevékenységet – akár fő-, akár melléktevékenységként. Tevékenységi kör szerint: társas vállalkozásoknál a TEÁOR’08 41.20–43.99, illetve a TEÁOR’25 szerint a 41.00–43.99 kódok (a 43.60 kivételével); egyéni vállalkozóknál az ÖVTJ’24 412001–439918, illetve az ÖVTJ’25 410001–439906 kódok (a 436001 kivételével). A kötelezettség a határon átnyúló szolgáltatást végzőkre is kiterjed, az állami építési beruházásokra viszont nem.

A minimálisan előírt biztosítási összeg a vállalkozás éves nettó jövedelméhez igazodik. Éves nettó jövedelem alatt a biztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházásokból származó nettó jövedelmet (ezekre a kötelezettség nem terjed ki).

A jogszabály szerinti minimális fedezeti limitek:

A biztosításnak fedezetet kell nyújtania a kivitelezési tevékenységgel okozott személyi sérüléses és dologi károkra, a kapcsolódó sérelemdíjakra, valamint a munkavállalók és az igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is, amelyekért a biztosított kivitelező felel. Ha az előző évi nettó jövedelem alapján sávot vált a vállalkozás, a biztosítási évfordulóval kezdeményeznie kell a szerződés módosítását a biztosítónál.

A díjak biztosítónként jelentősen eltérnek: ugyanarra az árbevételi sávra akár 30–50%-os díjkülönbség is lehet a piacon. Éppen ezért érdemes kötés előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani – kalkulátorunk 11 biztosító díját mutatja meg azonnal, adatmegadás nélkül.

A biztosítás meglétét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a területi kamarák ellenőrzik. A fedezetigazolást fel kell tölteni az MKIK rendszerébe – ennek pontos menetéről külön cikkben írtunk. A biztosítók kötelesek jelezni a kamarának, ha a szerződés megszűnik.

A biztosítási évfordulókor nem kell automatikusan új igazolást feltölteni az MKIK felé, ha a szerződés határozatlan tartamú, a vállalkozás nem váltott biztosítót, és az árbevétele nem lépett át másik sávba. Ha viszont sávot ugrik az árbevétel, a fedezetet emelni kell, és új fedezetigazolás szükséges.

Utolsó frissítés: 2026. július. A jogszabályi előírások változhatnak – kérdés esetén keressen minket.