Kivitelezői felelősségbiztosítás kalkulátor 2026

A kivitelezői felelősségbiztosítás kalkulátor a cég előző lezárt üzleti évének nettó árbevételéből indul ki: ehhez rendeli hozzá a megfelelő sávot. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet ugyanezt az adatot éves nettó jövedelemként említi, és ehhez köti a kötelező minimum kárlimitet. A sáv és a fedezeti limit alapján a kalkulátor 11 biztosító aktuális, általunk nyilvántartott tarifáit veti össze, és a megjelenő díj a biztosítók valós tarifáiból képződik — nem becslés.

Ha bejelöli a hűségnyilatkozat opciót, a listában az adott biztosító hűségkedvezményes díja jelenik meg; kikapcsolva az egyszeri, nyilatkozat nélküli díjat látja. 1 Mrd Ft éves nettó jövedelemig a meglévő tarifákból számolunk; efölött a biztosítók egyedi kockázatelbírálással adnak díjat, ezért a kalkulátor ekkor ajánlatkérést javasol.

A kötvényesítés ideje nem mellékes részlet. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelezőnek, és az e-főnapló sem nyitható meg, ha a kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. Aki tehát konkrét munkakezdéshez köti a szerződést, annak a kötvényesítés ideje ugyanolyan döntési szempont, mint a díj.

A kötvényesítés után következik az MKIK-feltöltés: a fedezetigazolást a szerződéskötéstől számított 8 napon belül fel kell tölteni a kamarai rendszerbe. A lépéseket a MKIK feltöltési útmutató cikkünk írja le részletesen.

A feltüntetett időtartamok saját ügyintézési tapasztalatunkon alapuló tipikus értékek, nem garantált határidők — a tényleges kötvényesítés a biztosító kockázatelbírálásától és a hiánytalan adatszolgáltatástól függ.

A kalkulátor a cég előző lezárt üzleti évének nettó árbevételéből indul ki. A kivitelezői felelősségbiztosításnál ez az összeg a díjszámítás alapja, a jogszabály pedig ugyanezt az értéket — jogi megfogalmazásban az éves nettó jövedelmet (a kalkulátorban megadott árbevételi adat) — köti össze a kötelező minimum kárlimittel. Minél nagyobb az összeg, annál nagyobb a feltételezett projektméret és kitettség, ezért a biztosítók magasabb alapdíjjal, a jogalkotó pedig magasabb minimum limittel számol.

A jogalapot a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B–21/G. §-a adja: ez írja elő a kivitelezői felelősségbiztosítás kötelező meglétét, és a 21/D. § az éves nettó jövedelemhez köti a minimum kárlimitet. A kalkulátor sávjai ugyanezt a logikát követik, így a megjelenő ajánlatokban szereplő limit már a sávhoz tartozó jogszabályi minimumot tükrözi.

A táblázat két oszlopa együtt olvasandó: az első érték az egyetlen káreseményre kifizethető maximum, a második pedig az egy biztosítási évben összesen kifizethető aggregát összeg. Ha egy évben több kár is történik, azok mind ugyanabból az éves keretből „folynak le”, ezért párhuzamosan futó projekteknél az aggregát gyorsan kimerülhet.

500 M Ft éves nettó jövedelem felett is meghatározott a jogszabályi minimum biztosítási limit (a fenti táblázat szerint). Kalkulátorunk a rendelkezésünkre álló biztosítói tarifák alapján 1 Mrd Ft éves nettó jövedelemig tud konkrét díjakat megjeleníteni; 1 Mrd Ft felett a jogszabályi limitet továbbra is megmutatjuk, a biztosítási díjhoz azonban egyedi ajánlatot kérünk a biztosítóktól. Kérjen visszahívást — egyedi ajánlatot kérünk be a biztosítóktól.

Fontos: a jogszabályi minimum nem feltétlenül elegendő. Nagyobb projekteknél a megrendelő, a fejlesztő vagy a közbeszerzési kiírás gyakran a minimumnál lényegesen magasabb limitet vár el, és a szerződésben rögzített limit be nem tartása szerződésszegésnek minősül. Hogy reálisan mekkora limitre van szüksége, arról a milyen limit kell kivitelezőknek — 2026-os benchmark cikkünk ad projekttípus szerinti támpontot.

A kalkulátor az építőipari kivitelezési tevékenységekre szól: magas- és mélyépítésre, generálkivitelezésre és a speciális szaképítési munkákra egyaránt. A besorolás TEÁOR’25, illetve egyéni vállalkozóknál ÖVTJ’25 szerint értendő (2025. január 1-jétől hatályos, NACE Rev. 2.1 alapú nómenklatúra) — a korábbi TEÁOR’08 és ÖVTJ’24 kódok már nem alkalmazandók.

A kötelezettség szempontjából nem a bejegyzett főtevékenység, hanem a ténylegesen végzett tevékenység számít: akkor is fennáll, ha a kivitelezés csak melléktevékenységként szerepel. A hatályos szabályozás részletes bontását a kinek kötelező cikkünk közli.

Ha nem találja a saját kódját a listában, ne tippeljen: a besorolás a díjat és a fedezet érvényességét is befolyásolja. Kérjen visszahívást — egyeztetjük a tevékenységi kört, és megnézzük, melyik biztosító fogadja be.

Ugyanaz az árbevétel, ugyanaz a tevékenység — mégis komoly különbség lehet két biztosító díja között. Négy tényező magyarázza a szórás nagy részét:

• Önrész — messze a legnagyobb díjkülönbség-okozó tényező. Ugyanaz a biztosító ugyanarra a sávra több díjat is ad attól függően, hogy Ön mekkora minimum önrészt vállal: magasabb önrésznél olcsóbb a díj, de kisebb károknál a teljes összeget Ön viseli.
• Önrész és minimum önrész — ugyanaz a biztosító is eltérő díjat kínálhat attól függően, hogy a biztosított mekkora önrészt vállal. Ha például az önrész 10%, minimum 500 000 Ft, akkor a biztosított a kár 10%-át, de legalább 500 000 Ft-ot maga visel. A magasabb önrész jellemzően alacsonyabb biztosítási díjjal járhat.
• Tevékenységi besorolás — ugyanaz a cég két biztosítónál eltérő kockázati osztályba kerülhet. A bontás, a tetőfedés, a tűzveszélyes munkavégzés vagy a mélyépítés felárral jár, míg a befejező szakipar több biztosítónál kedvezőbb osztályba esik.
• Hűségkedvezmény, többéves elköteleződés — a hűségnyilatkozattal (jellemzően háromévesre vállalt szerződéssel) kötött díj érezhetően kedvezőbb lehet, de cserébe évfordulón nehezebb biztosítót váltani. A kalkulátorban mindkét változat összehasonlítható.

Ezért nem elég egyetlen biztosítótól ajánlatot kérni. A teljes piaci kép — biztosítónkénti fedezeti eltérésekkel, záradékokkal és kizárásokkal — a melyik biztosítónál köthető? — mind a 11 összehasonlítva cikkünkben olvasható.