Hány felelősségbiztosítás kell egy tervezőnek 2026-ban?

A szabályozás nem a személyhez, hanem a tevékenységhez és annak jogi formájához köti a biztosításkötési kötelezettséget. Ebből három alapeset következik.

Vegyünk egy építészt, aki egyszerre több szerepben dolgozik:

• egyéni vállalkozóként vállal kisebb lakossági terveket,
• emellett a saját kft.-jében nagyobb megbízásokon dolgozik,
• és részt vesz egy állami építési beruházás tervezésében.

Ez a gyakorlatban három külön szerződést jelent. Az első kettő szakmagyakorlási felelősségbiztosítás — az egyik az egyéni vállalkozói, a másik a társasági formában végzett tervezésre —, a harmadik pedig projektalapú fedezet az állami beruházásra.

A díjszint az egyes szerződéseknél eltérő számítási alapon nyugszik, ezért a három kötvény díja nem egyszerűen összeadódik: a szakmagyakorlási szerződéseknél az árbevétel, a projektalapúnál a kivitelezési költségkeret az irányadó.

Az 55/2025. Korm. rendelet önálló rendszert állapít meg az állami építési beruházásokra. Ez nem a szakmagyakorlási kötelezettség kiterjesztése, hanem attól elváló, párhuzamos réteg.

• A fedezet kizárólag az adott beruházást biztosítja, tehát projektalapú.
• A limitet a kivitelezési költségkerethez kell igazítani, nem az éves nettó árbevételhez.
• A szakmagyakorlási biztosítás csak kivételes esetben terjed ki állami beruházásos tervezői tevékenységre.
• Az éves nettó árbevételből az állami beruházásból származó rész levonandó — a két rendszer szándékosan elválik egymástól.
• Utófedezet: a műszaki átadás-átvétel lezárását követő 3 év.

A részletes szabályokat — hatály, fedezeti kör, limitmeghatározás és utófedezet — külön cikkben bontottuk ki: 55/2025. Korm. rendelet — tervezői felelősségbiztosítás állami beruházásnál.

A leggyakoribb ellenérv, hogy ha az alvállalkozónak van saját fedezete, akkor felesleges a tervezőnek is kiterjesztenie rá a szerződését. Ez téves megközelítés.

A tervező a saját, rá háruló kártérítési felelősségét fedezi — azt a felelősséget, amely a megbízója felé akkor is őt terheli, ha a hibát a bevont közreműködő okozta. Dupla fedezetről csak akkor beszélnénk, ha az alvállalkozó a tervező szerződésében biztosítottként lenne megnevezve, de nem így van.

Az alábbi néhány kérdés végigvezeti a saját helyzetén, és összefoglalja, hány külön szerződésre van szüksége, illetve mit kell tartalmazniuk. Adatot nem kérünk, díjat nem számolunk.

• Melyik jogi formára szól a szerződés? Egyezik-e azzal, ahogyan ténylegesen szerződik a megbízóival?
• Kiterjed-e a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre?
• Kiterjed-e a közreműködőkre és az alvállalkozókra?
• Az árbevétel adat naprakész-e, és a helyes limitkategóriában van-e?
• A tervezői művezetés és a tervellenőrzés benne van-e a biztosított tevékenységi körben?
• Ha állami beruházásban dolgozik: van-e külön, projektalapú szerződése?

• A területi kamara szükség szerint, de legalább évente egyszer ellenőrzi a fedezet meglétét.
• Hiány esetén ezt rögzítik a névjegyzékben, és hatósági eljárás indul.
• A területi kamara titkára a szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra megtilthatja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását.
• Állami beruházásnál a fedezetigazolás hiánya magát a szerződéskötést akadályozza.

Ha felelős műszaki vezetői feladatot is ellát, arra külön tevékenységi kör vonatkozik — ennek fedezetéről az FMV felelősségbiztosítás oldalon olvashat.

A konkrét kötelezettséget minden esetben egyedileg kell megítélni; ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.