Tervezői felelősségbiztosítás jogszabály: minden előírás egy helyen (2026)

A kötelezettség két jogszabályi szinten jelenik meg:

1. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.)

A Méptv. 2024. október 1-jén hatályba lépett 68. § (8) bekezdése kimondja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltétele – a tervezői jogosultságon felül – a kormányrendeletben előírt kötelező felelősségbiztosítás megléte.

2. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex)

A részletszabályokat a 266/2013. Korm. rendelet tartalmazza, amelybe a felelősségbiztosítási előírásokat a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet iktatta be 2024. október 1-jei hatállyal. A legfontosabb rendelkezések:

• 6. § (6) e) és 7. § (1) e): a tervezési tevékenység folytatásának és engedélyezésének egyaránt feltétele a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
• 15/F. §: felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie (a) az egyéni tervezőnek a saját tevékenységére, (b) az egyéni vállalkozóként működő tervezőnek a saját, valamint a vele munkavállalói jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek és a tervezői szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködők, alvállalkozók tevékenységére, (c) a gazdasági társaságnak ugyanerre a körre. A 2026. január 14-i módosítás óta megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a biztosítást más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég kösse meg a tervező javára.
• 15/G. §: a biztosításnak fedezetet kell nyújtania a személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekkel összefüggésben felmerülő sérelemdíjakra, és ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, továbbá az igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra.
• 15/H. §: a kötelező minimális limitösszegek (lásd a táblázatot lejjebb).
• 15/I. §: a fedezetnek a szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítónak bejelentett károkra kell kiterjednie. Fontos, hogy a jogszabály a károkozás időpontjához köti a fedezetet, miközben a piaci termékek jelentős része claims-made logikán működik, ahol az igénybejelentés időpontja is számít – ezt szerződésenként külön kell ellenőrizni.

Állami építési beruházás esetén emellett a 2023. évi LXIX. törvény részletszabályait is figyelembe kell venni.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie. A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti, egyszerű bejelentéshez kapcsolódó felelősségbiztosítás nem vitás kérdés, hanem átmeneti szabály: a 155/2016. Korm. rendelet 2024. október 1-jén hatályát vesztette, előírásait az új Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) olvasztotta be. Az egyszerű bejelentésre azokat az előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában hatályosak voltak — ezért a 2024. szeptember 30-ig megtett bejelentés alapján megkezdett építkezéseken a korábbi, 155/2016. szerinti előírások még alkalmazandók lehetnek. Az azt követő bejelentéseknél a kérdés lezárt.

A szabályozás azóta sem állt meg: a jogszabály legutóbb 2026. január 14-i hatállyal módosult (448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet). A módosítás egyértelművé tette, hogy aki több formában végez tervezői tevékenységet, annak akár három külön felelősségbiztosítást is kötnie kell – erről lejjebb részletesen írunk.

A jogszabály az építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez köti a biztosítást. A 266/2013. Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján ide tartozik minden olyan tervdokumentáció készítése, amely építésügyi hatósági eljáráshoz vagy építőipari kivitelezéshez szükséges – tehát az engedélyezési terv, a kiviteli terv, a részlettervek, gyártmánytervek, sőt a tervezői művezetés is.

Az alábbi felsorolás nem a 266/2013. Korm. rendelet 15/F. §-ának szó szerinti szövege, hanem a Magyar Építész Kamara (MÉK) szabályzatán és tájékoztatásán alapuló értelmezés: eszerint tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató:

• egyéni vállalkozónak – a saját, a munkavállalói, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak, valamint az igénybe vett közreműködők és alvállalkozók tevékenységére,
• társas vállalkozásnak (Bt., Kft., Zrt.) – a saját, a munkavállalói, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak, valamint az igénybe vett közreműködők és alvállalkozók tevékenységére,
• adószámos magánszemélynek (7-es adószám, szellemi szabadfoglalkozás) – a saját személyére,
• eseti megbízás alapján szerződő tervezőnek – akit a biztosítás szempontjából önálló magánszemélyként kell kezelni.

Alkalmazott tervező esetén nem a tervezőnek, hanem a munkáltató vállalkozásnak kell rendelkeznie a biztosítással, mivel a megrendelő felé polgári jogilag a munkáltató felel. A tervezőnek ilyenkor is van teendője: a fedezetigazolás másolatát és a munkáltatói nyilatkozatot be kell nyújtania a nyilvántartó területi kamarának. A kötelezettség a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó tervezőkre is kiterjed.

Fontos határeset: aki tervez és kivitelez is, annak a tervezői mellé a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás is szükséges — a két fedezet más kockázatra szól, nem helyettesítik egymást.

Kire nem vonatkozik?

A 266/2013. Korm. rendelet a kötelezettséget az építészeti-műszaki tervezési tevékenység tényleges folytatásához köti, nem magához a jogosultsághoz. Ebből következően:

• aki tervezői jogosultsággal rendelkezik, de ténylegesen nem végez tervezési tevékenységet – például kizárólag tervtanácsi zsűritagként vagy tervpályázati bírálóként tevékenykedik –, nem köteles szakmagyakorlási felelősségbiztosítást kötni,
• aki kizárólag munkaviszonyban tervez, saját nevére nem köt biztosítást: a munkáltató vállalkozás szerződése terjed ki a tevékenységére (a fedezetigazolást és a munkáltatói nyilatkozatot ilyenkor is be kell nyújtani a kamarának).

A 266/2013. Korm. rendelet felelősségbiztosítási szabályait a 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet módosította, 2026. január 14-i hatállyal. A cikkben részletezett változások:

• Tevékenységi formánként külön szerződés. Aki több formában (alkalmazottként, saját cégében, magánszemélyként) tervez, mindegyik formára külön fedezettel kell rendelkeznie – akár három biztosítással is.
• Más már nem kötheti meg a tervező helyett. Megszűnt az a lehetőség, hogy a szakmagyakorlási biztosítást más személy vagy a foglalkoztató cég kösse meg a tervező javára; a szerződést annak kell megkötnie, aki a tevékenységet folytatja (15/F. §).
• Bővült a kamarai ellenőrzés. A területi kamara a kötelező éves ellenőrzésen felül szükség szerint bármikor ellenőrizheti a biztosítás fennállását.

Az állami építési beruházásokra vonatkozó, 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti projektalapú rendszer változatlan marad, és továbbra is a szakmagyakorlási szerződés mellett alkalmazandó.

A gyakorlatban sok tervező egyszerre több formában dolgozik: például alkalmazott egy tervezőirodánál, mellette saját Kft.-je is van, és néha magánszemélyként is vállal munkát. A 2026. január 14-én hatályba lépett módosítás egyértelművé tette, hogy ilyenkor minden tevékenységi formára külön felelősségbiztosítás szükséges. A fenti példában tehát:

• az alkalmazotti munkára a munkáltató biztosítása nyújt fedezetet,
• a saját Kft. tevékenységére a Kft.-nek kell szerződést kötnie,
• a magánszemélyként vállalt munkákra pedig külön, saját névre szóló biztosítás kell.

Mindegyik biztosításról fedezetigazolást kell benyújtani a területi kamarának, és nyilatkozni kell arról, hogy a tervező milyen formákban gyakorolja a tevékenységét.

A tervezőre két, egymástól független biztosítási rendszer vonatkozhat. A szakmagyakorlási biztosítás a 266/2013. Korm. rendelet szerint a tervező tevékenységére szól, az állami építési beruházásokra pedig az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti külön, projektalapú szerződés kell. A két rendszer legfontosabb különbségei:

A rendelet 15/H. §-a a tervező (vállalkozás) éves nettó árbevétele, illetve éves nettó jövedelme alapján négy kategóriát határoz meg, és külön limiteket ír elő a határozatlan tartamú és a projektalapú biztosításokra:

Projektalapú (egy adott tervezési feladatra kötött) biztosításnál az éves limit helyett a szerződés teljes tartamára vonatkozó aggregált limit érvényes – ez többéves projektnél lényeges különbség.

Mi számít éves nettó árbevételnek?

A 2026. január 14-i módosítás óta a limit meghatározásának elsődleges alapja az éves nettó árbevétel, és csak ennek hiányában az éves nettó jövedelem. Éves nettó árbevétel alatt a biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót megelőző naptári év árbevételének azt a részét kell érteni, amely építészeti-műszaki tervezésből, tervellenőrzésből és tervezői művezetésből származik. Ebből le kell vonni az állami építési beruházással összefüggésben végzett ilyen tevékenységből származó árbevételt – arra ugyanis az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti külön szerződés vonatkozik.

Kezdő tervezők: ha a tervező a tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, a legalacsonyabb kategóriát kell alkalmazni – 10 millió Ft / kár és 20 millió Ft / év limittel.

Ezek minimumkövetelmények: nagyobb kockázatú projektek esetén a megrendelő (különösen állami beruházásnál) magasabb limitet is előírhat.

A 266/2013. Korm. rendelet 15/F. §-ának 2026. január 14-től hatályos szövege külön nevesíti a kötelezetteket:

• az egyéni tervező – a saját tervezői tevékenységére,
• az egyéni vállalkozóként működő tervező – a saját tevékenységére, továbbá a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködők és alvállalkozók tevékenységére,
• a gazdasági társaság – ugyanerre a körre.

Hogy pontosan hány szerződés kell egy adott élethelyzetben, azt a Hány felelősségbiztosítás kell egy tervezőnek 2026-ban? szakasz járja körbe.

A 266/2013. Korm. rendelet 15/G. §-a szerint a fedezetnek ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, továbbá a tervezői szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködők és alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra. Ez nem opcionális záradék: kötelező tartalmi elem, amelynek hiánya esetén a szerződés nem felel meg a jogszabálynak.

Az alvállalkozónak ettől függetlenül saját szakmagyakorlási kötelezettsége van: ha ő is tervezői tevékenységet végez, neki is rendelkeznie kell saját felelősségbiztosítással. A két szerződés két különböző felelősséget fedez, nem ugyanazt.

A 2026. január 14-i pontosítás keretében megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a kötelező felelősségbiztosítást a tervező javára más személy kösse meg. A szakmagyakorlási biztosítást tehát annak kell megkötnie, aki a tevékenységet folytatja: az egyéni tervezőnek, az egyéni vállalkozónak, illetve a gazdasági társaságnak.

Az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői felelősségbiztosításra 2025. április 26-tól az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet külön rendszert állapít meg. A legfontosabb eltérések a szakmagyakorlási biztosításhoz képest:

• A fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja, tehát projektalapú – nem a tervező általános tevékenységére szól.
• A limiteket nem az árbevétel, hanem a beruházás kivitelezési költségkerete alapján kell meghatározni (55/2025. 10. §).
• A szakmagyakorlási (266/2013. szerinti) biztosítás csak kivételes esetben nyújt fedezetet állami beruházásos tervezői tevékenységre.
• A fedezetet a beruházás műszaki átadás-átvételének lezárásáig fenn kell tartani, és ezt követően további 3 év utófedezet kötelező.
• A fedezet a tervezői művezetésre is kiterjed.
• Ha a tervezést nem követi közvetlenül a kivitelezés, az építtető írásbeli hozzájárulásával a köztes időszakra nem kötelező fedezettel rendelkezni.

A projektalapú rendszer teljes leírását — hatálybalépés, fedezeti kör, limit és utófedezet — itt gyűjtöttük össze: 55/2025. Korm. rendelet állami építési beruházásnál.

A tervezőt nyilvántartó területi építész (vagy mérnöki) kamara ellenőrzi a biztosítás meglétét. A legfontosabb eljárási szabályok:

• A tervezési tevékenység megkezdésével egyidejűleg 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást kell benyújtani. A biztosítónak ezt díjmentesen, 15 napon belül ki kell állítania.
• Ha az éves nettó árbevétel átlép egy limitsávot, a biztosítási évfordulóval kezdeményezni kell a szerződés módosítását – felfelé és lefelé egyaránt.
• A tervező a biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül köteles megküldeni a kamarának a fedezetigazolást (kötvénymásolatot), és nyilatkozni a tevékenységi formáiról.
• A kamara évente legalább egyszer kötelezően ellenőrzi a biztosítás fennállását, a 2026. januári módosítás óta pedig szükség szerint bármikor ellenőrizhet.
• A MÉK a bejelentésekhez online felületet működtet, a részleteket a Kötelező tervezői felelősségbiztosítás kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzat (66/2024. (12.17.) MÉK Elnökségi határozat) rögzíti.
• Ha a tervező tevékenységi formáiban változás áll be (új vállalkozás, megszűnő munkaviszony stb.), a biztosítást haladéktalanul aktualizálni kell, és a változást be kell jelenteni.

Biztosítóváltás és biztosítási évforduló

A jogszabály nem ír elő felmondási határidőt vagy külön eljárást a biztosítóváltásra – azt a biztosítási szerződés és a Ptk. szabályai rendezik. Amit a 266/2013. Korm. rendelet a tervezőtől megkövetel:

• a fedezetnek folyamatosnak kell lennie: a tervezési tevékenység ideje alatt nem maradhat fedezetlen időszak,
• az új szerződésről (illetve az évfordulóról) a 8 napon belül meg kell küldeni a fedezetigazolást a nyilvántartó területi kamarának,
• ha az éves nettó árbevétel másik limitsávba került, a szerződés módosítását a biztosítási évfordulóval kell kezdeményezni – felfelé és lefelé egyaránt.

Váltás előtt érdemes összevetni a piaci ajánlatokat: a jogszabályi minimumlimit azonos, a díj, az önrész és az utófedezet viszont biztosítónként eltér – erről bővebben a tervezői felelősségbiztosítás ára cikkünkben írunk, konkrét tervezői felelősségbiztosítási ajánlat pedig percek alatt kérhető.

• A fedezetigazolást már nem a szakmagyakorlási engedély iránti kérelemhez, hanem az építészeti-műszaki tervezési tevékenység megkezdésével egyidejűleg kell benyújtani.
• Az igazolás 30 napnál nem lehet régebbi.
• A biztosítónak a kiállításra a korábbi 8 nap helyett 15 nap áll rendelkezésére, és az igazolást díjmentesen kell kiadnia.

Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a tervező nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással:

• a területi kamara ezt a tényt rögzíti a névjegyzékben,
• a kamara titkára hatósági eljárást folytat le a szakmagyakorlóval szemben (266/2013. Korm. rend. 43. § (1) d)),
• és a biztosítás megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra megtiltja a tervezési tevékenység folytatását (266/2013. Korm. rend. 44. § (4) h); Méptv. 178. § (5) a)).

A 266/2013. Korm. rendelet a károk körét, a kiterjesztést és a minimum limiteket szabályozza – de nem határoz meg kötelező önrészt, és a szakmagyakorlási (nem állami beruházásos) kötelező felelősségbiztosításnál utófedezet sem kötelező. Ezek a biztosító termékének paraméterei.

Ennek két gyakorlati következménye van:

• Az ajánlatok nem hasonlíthatók össze pusztán a díj alapján. A legolcsóbb ajánlat mögött állhat magasabb önrész vagy hiányzó utófedezet.
• A limit kimerülése után a tervező saját forrásból fizet. A jogszabály a tervező felelősségét nem korlátozza: ha egy káresemény kimeríti a biztosítási összeget, a fennmaradó kárt a tervezőnek kell megtérítenie. Ezért érdemes mérlegelni a jogszabályi minimumnál magasabb limitet.

Jelen cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak: a konkrét biztosítási kötelezettséget minden esetben egyedileg, az adott tervező jogi formája, tevékenységi köre és a projekt jellege alapján kell megítélni. Források: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15/F–15/L. §-ai (hatályos: 2026. január 14-től), 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet, 2023. évi C. törvény (Méptv.), 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet, 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex), Magyar Építész Kamara szabályzata és tájékoztatása (2026. január 19.), Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatása (mmk.hu/biztositas) — amely szerint a munkaviszony melletti egyéni vállalkozói vagy adószámos magánszemélyes tervezésre külön szerződés kell —, Építésijog.hu – Dr. Püski András (2026. január), valamint a Magyar Építész Kamara tájékoztatása a tervezői felelősségbiztosításról (2025.01.13.). A MÉK 2025. januári tájékoztatásának az az állítása, hogy a szerződést más személy vagy a foglalkoztató cég is megkötheti a tervező javára, a 2026. január 14-i módosítás óta már nem alkalmazandó. Utolsó frissítés: 2026. augusztus 4.