Tervezői felelősségbiztosítás jogszabály: minden előírás egy helyen (2026)

A kötelezettség két jogszabályi szinten jelenik meg:

1. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.)

A Méptv. 2024. október 1-jén hatályba lépett 68. § (8) bekezdése kimondja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltétele – a tervezői jogosultságon felül – a kormányrendeletben előírt kötelező felelősségbiztosítás megléte.

2. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex)

A részletszabályokat a 266/2013. Korm. rendelet tartalmazza, amelybe a felelősségbiztosítási előírásokat a 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet iktatta be 2024. október 1-jei hatállyal. A legfontosabb rendelkezések:

• 6. § (6) e) és 7. § (1) e): a tervezési tevékenység folytatásának és engedélyezésének egyaránt feltétele a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
• 15/F. §: a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A szerződést a tervező javára más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti – ilyenkor a tervezőt biztosítottként kell nevesíteni.
• 15/G. §: a biztosításnak fedezetet kell nyújtania a személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekhez kapcsolódó sérelemdíjakra, továbbá ki kell terjednie a munkavállalók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is.
• 15/H. §: a kötelező minimális limitösszegek (lásd a táblázatot lejjebb).
• 15/I. §: a fedezetnek a szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítónak bejelentett károkra kell kiterjednie (ún. claims made rendszer).

Állami építési beruházás esetén emellett a 2023. évi LXIX. törvény részletszabályait is figyelembe kell venni.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie. Fontos, hogy ez nem váltotta ki az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó, a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § szerinti felelősségbiztosítást: azt olyan kivitelezésekre, amelyekre az új biztosítás nem nyújt fedezetet, 2025. január 15. után is fenn kell tartani.

A szabályozás azóta sem állt meg: a jogszabály legutóbb 2026. január 14-i hatállyal módosult (448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet). A módosítás egyértelművé tette, hogy aki több formában végez tervezői tevékenységet, annak akár három külön felelősségbiztosítást is kötnie kell – erről lejjebb részletesen írunk.

A jogszabály az építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez köti a biztosítást. A 266/2013. Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján ide tartozik minden olyan tervdokumentáció készítése, amely építésügyi hatósági eljáráshoz vagy építőipari kivitelezéshez szükséges – tehát az engedélyezési terv, a kiviteli terv, a részlettervek, gyártmánytervek, sőt a tervezői művezetés is.

A Magyar Építész Kamara (MÉK) tájékoztatása alapján tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató:

• egyéni vállalkozónak – a saját tevékenységére,
• társas vállalkozásnak (Bt., Kft., Zrt.) – a saját, a munkavállalói és az igénybe vett alvállalkozók tevékenységére,
• adószámos magánszemélynek (7-es adószám, szellemi szabadfoglalkozás) – a saját személyére,
• eseti megbízás alapján szerződő tervezőnek – akit a biztosítás szempontjából önálló magánszemélyként kell kezelni.

Alkalmazott tervező esetén nem a tervezőnek, hanem a munkáltató vállalkozásnak kell rendelkeznie a biztosítással, mivel a megrendelő felé polgári jogilag a munkáltató felel. A kötelezettség a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó tervezőkre is kiterjed.

A gyakorlatban sok tervező egyszerre több formában dolgozik: például alkalmazott egy tervezőirodánál, mellette saját Kft.-je is van, és néha magánszemélyként is vállal munkát. A 2026. január 14-én hatályba lépett módosítás egyértelművé tette, hogy ilyenkor minden tevékenységi formára külön felelősségbiztosítás szükséges. A fenti példában tehát:

• az alkalmazotti munkára a munkáltató biztosítása nyújt fedezetet,
• a saját Kft. tevékenységére a Kft.-nek kell szerződést kötnie,
• a magánszemélyként vállalt munkákra pedig külön, saját névre szóló biztosítás kell.

Mindegyik biztosításról fedezetigazolást kell benyújtani a területi kamarának, és nyilatkozni kell arról, hogy a tervező milyen formákban gyakorolja a tevékenységét.

A rendelet 15/H. §-a a tervező (vállalkozás) éves nettó árbevétele, illetve éves nettó jövedelme alapján négy kategóriát határoz meg, és külön limiteket ír elő a határozatlan tartamú és a projektalapú biztosításokra:

Ezek minimumkövetelmények: nagyobb kockázatú projektek esetén a megrendelő (különösen állami beruházásnál) magasabb limitet is előírhat.

A tervezőt nyilvántartó területi építész (vagy mérnöki) kamara ellenőrzi a biztosítás meglétét. A legfontosabb eljárási szabályok:

• A tervező a biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül köteles megküldeni a kamarának a fedezetigazolást (kötvénymásolatot), és nyilatkozni a tevékenységi formáiról.
• A kamara évente legalább egyszer kötelezően ellenőrzi a biztosítás fennállását, a 2026. januári módosítás óta pedig szükség szerint bármikor ellenőrizhet.
• A MÉK a bejelentésekhez online felületet működtet, a részleteket a Kötelező tervezői felelősségbiztosítás kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzat (66/2024. (12.17.) MÉK Elnökségi határozat) rögzíti.
• Ha a tervező tevékenységi formáiban változás áll be (új vállalkozás, megszűnő munkaviszony stb.), a biztosítást haladéktalanul aktualizálni kell, és a változást be kell jelenteni.

Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a tervező nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással:

• a területi kamara ezt a tényt rögzíti a névjegyzékben,
• a kamara titkára hatósági eljárást folytat le a szakmagyakorlóval szemben (266/2013. Korm. rend. 43. § (1) d)),
• és a biztosítás megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra megtiltja a tervezési tevékenység folytatását (266/2013. Korm. rend. 44. § (4) h); Méptv. 178. § (5) a)).

Jelen cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Források: Magyar Építész Kamara tájékoztatója (2025. 01. 13.), Építésijog.hu (Dr. Püski András, frissítve: 2026. 01. 14.), 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, 2023. évi C. törvény. Utolsó frissítés: 2026. július.